Talán észrevették, hogy a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC), amely a Világszervezethez tartozik, a RákkutatásiEgészségügyi Szervezet (WHO) részét képező szervezet nemrégiben a mesterséges édesítőszert, az aszpartámot potenciális rákkeltő anyagként sorolta fel. Ez a döntés hatalmas felháborodást váltott ki a médiában és természetesen a társadalomban. Vajon ez azt jelenti, hogy el kellene kezdenünk kerülni a mesterséges édesítőszereket, és helyette csak hagyományos cukrot tartalmazó termékeket kellene vásárolnunk?
Mai cikkünkben részletesen megvizsgáljuk az aszpartám kérdését. Amellett, hogy megvitatjuk, hogy ez az anyag nemrégiben felkerült a potenciális rákkeltő anyagok listájára, azt is megvizsgáljuk, hogy az aszpartám hogyanhat az emberi szervezetben, és választ adunk arra a kérdésre, hogy valóban jobb-e a hagyományos cukrot választani ezzel az édesítőszerrel szemben.
Mit jelent a "potenciális rákkeltő" kifejezés?
Először is meg kell néznünk, hogy mi történt valójában a közelmúltban. A média tele van az aszpartám rákkeltő hatásáról szóló szalagcímekkel, de az IARC nemrégiben hozott döntése kissé mást jelent. Ez az ügynökség olyan anyagokat vizsgál, amelyek elméletileg rákkeltőek lehetnek. Ezután négy kategóriába sorolja őket: bizonyítottan rákkeltő, valószínűsíthetően rákkeltő, potenciálisan rákkeltő és besorolatlan anyag. Fontos megjegyezni, hogy az IARC nem szabályozó szerv, így nem tilthatja be az egyes anyagokat. A fenti kategóriák csak figyelmeztetésként vagy ajánlásként szolgálnak, míg az egyes anyagok használatát ténylegesen szabályozni képes hatóságokanyagok élelmiszeriparban történő felhasználását, nem fogadják el automatikusan az IARC következtetéseit, és saját kutatásokat és vizsgálatokat végeznek ezen anyagok korlátozása érdekében.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az aszpartám használata ugyanolyan mértékben engedélyezett, mint korábban. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság továbbra is biztonságosnak tartja az aszpartámot az ajánlott dózisokban. A FAO/WHO élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottsága (JECFA) szintén megerősítette korábbi álláspontját. véleményét, miszerint az aszpartám ajánlott maximális napi beviteli mennyisége 40 mg az emberi testtömeg kilogrammonként. Első pillantásra furcsának tűnhet, hogy míg az egyik testület egy adott mennyiséget jelöl meg a potenciális rákkeltő anyagnak minősíti, más hatóságok mégis engedélyezik a használatát. Az általános kontextusban azonban ez egyáltalán nem furcsa.
A rákkeltő anyagok különböző kategóriái az IARC szerint
Mint már említettük, az IARC négy csoportba sorolja a rákkeltő anyagokat. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a rákkeltő anyagok nem csak élelmiszeripari anyagok lehetnek, hanem különböző tevékenységek is. Az igazoltan rákkeltő anyagok csoportjában találjuk tehát például a dohányzást, az alkoholtartalmú italokat, az iparilag feldolgozott húsokat vagy például a tűzoltói foglalkozást. A második, valószínűsíthető rákkeltő anyagként megjelölt csoportba tartozik az éjszakai műszakban végzett munka, a 65℃-nál forróbb italok fogyasztása vagy a vörös hús fogyasztása. Az IARC szerint tehát mindezek a dolgok veszélyesebbek az aszpartámnál a rákkockázat szempontjából.
A potenciális rákkeltő anyagok csoportjában az aszpartám mellett megtaláljuk az aloe verát, a hagyományos ázsiai savanyított zöldségeket, a nyomdai munkát vagy az asztalos- és ácsmunkát is. Az IARC szerint a rákkeltő anyagok különböző kategóriáit közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy sokukról soha nem gondoltuk volna, hogy veszélyes. Hasonlóképpen egyáltalán nem lepődünk meg azon, hogy a boltokban savanyított zöldségeket vagy aloe verás italt vásárolhatunk. De hogyan lehetséges, hogy ezek az anyagok vagy tevékenységek felkerültek a rákkeltő anyagok listájára?
Az IARC a rákkeltő anyagok értékelése során figyelembe vesz minden olyan jelet, amely arra utal, hogy egy anyag (vagy tevékenység) kockázatot jelenthet. Gyakran egy adott szerrel való minimális összefüggés is elegendő az egyes csoportokba való felvételhez.egy adott kockázattal, és előfordulhat, hogy egyáltalán nincs ok-okozati kapcsolat az anyag és a rákkockázat között. Egyszerűen fogalmazva, az IARC nagyon alacsony mércét állít fel arra vonatkozóan, hogy mit tekint elegendő oknak ahhoz, hogy az anyagokat és tevékenységeket rákkeltőnek minősítse. Ez azonban az ügynökség jellegéből adódik. Nem az a feladata, hogy bármit is betiltson, hanem csak az, hogy figyelmeztessen a lehetséges kockázatokra.
Problémák egyes tudományos tanulmányokkal
Bár az aszpartámnak a potenciális rákkeltő anyagok kategóriájába való felvétele nyilvánvalóan semmit sem jelenthet, sokan mégis veszélyesnek tartják ezt az édesítőszert. Ez főként a nagyszámú tanulmánynak köszönhető, amelyek nagyon népszerűvé váltak, és amelyekre számos médium is hivatkozik. Ezeknek a tanulmányoknak azonban nagyon gyakran számos alapvető hibájuk van, ami miatt az eredményeiket óvatosan kell kezelni. Ilyen például a 2022-es tanulmány, amely szerint az olyan édesítőszerek, mint az aszpartám, az aceszulfám K és a szukralóz, összefüggésbe hozhatók a rák kockázatának növekedésével. Ennek a tanulmánynak a hiányosságait a Modern Táplálkozástudományi Intézet már nagyon jól megvitatta, ezért itt most csak néhány főbb pontra szorítkozunk.
Bár ezt a tanulmányt a médiában gyakran idézték bizonyítékként arra, hogy az aszpartám rákot okoz, hasonló vizsgálatokból nem lehet ilyen következtetést biztonsággal levonni. Az a tény, hogy két jelenség egymás mellett fordul elő, nem jelenti automatikusan azt, hogy az egyik okozza a másikat (a korreláció nem ok-okozati összefüggés). A másik nagy probléma ezzel a vizsgálattal az volt, ahogyan a kutatók a vizsgálati alanyok étkezési szokásait rögzítették. Ennek oka, hogy kizárólag az érintettek által kitöltött kérdőívekre támaszkodtak. A legnagyobb paradoxon azonban az, hogy a tanulmány szerint a legtöbb mesterséges édesítőszert fogyasztó csoportnak valójában nem volt a legmagasabb a rák kockázata.
Pedig számtalan tanulmány létezik hasonló problémákkal. Gyakran hagynak ki más fontos tényezőket, például az egyén életmódját.tanulmányokat, figyelmen kívül hagyják a fordított ok-okozati összefüggéseket, a vizsgálatok gyakran csak rövid távúak, és így tovább. Ezek a problémák azonban nem csak az aszpartámmal kapcsolatosak, hanem általában a tudományos tanulmányokra vonatkoznak. Ezért a tanulmányok értékelésénél mindig nemcsak magát a következtetést, hanem az összes változót is figyelembe kell venni.
Kell-e félni az aszpartámtól?
Mit kell tehát mindebből levonni? Van okunk elkerülni az aszpartámot és a hasonló édesítőszereket? Jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan tanulmányok vagy tudományos bizonyítékok, amelyek megerősítenék, hogyhogy az aszpartám használata a megengedett mennyiségben károsíthatja az embert. Az összes olyan tanulmány, amely hasonló következtetésekre jutott, valamilyen súlyos hibában szenvedett (lásd az előző bekezdést). Másrészt létezik egy 68 elvégzett tanulmányból álló metaanalízis, amelyből kiderül, hogy az elvégzett tanulmányok egyike sem bizonyította, hogyhogy a mesterséges édesítőszerek használata közvetlenül összefügg a rákos megbetegedések megnövekedett kockázatával.
De ha az aszpartám még mindig nem nyeri el a tetszésedet, akkor talán érdekelhet egy 2013-as tanulmány, amely azt az 50 leggyakoribb összetevőt vizsgálta, amellyel egy hétköznapi szakácskönyvben találkozhatsz. A kutatók megállapították, hogy ezeknek az összetevőknek a teljes 80%-a megtalálható olyan tudományos tanulmányban, amely szerint az adott élelmiszer rákkockázatot jelent. Ez egyszerűen az ehhez hasonló tanulmányok elvégzésének a következménye. Ha minden olyan tanulmányt követnénk, amely azt sugallja, hogy egy anyag elméletilegveszélyes lehet, akkor valószínűleg csak tiszta vízen kellene élnünk (amíg valaki el nem kezdene túl sok kutatást végezni ezzel kapcsolatban is).
A legfontosabb, hogy ne essünk feleslegesen pánikba. Az igazság az, hogy nap mint nap sokkal rosszabb anyagokkal kerülünk kapcsolatba, amelyek sokkal veszélyesebbek az egészségünkre, mint amilyen az aszpartám elméletileg lehet. Egy átlagos cseh 2021-ben több mint 160 liter alkoholt ivott. Mint már tudjuk, az alkohol már régóta bizonyítottan rákkeltő. De úgy tűnik, ez senkit sem aggaszt túlságosan. Mielőtt tehát elkezdenénk démonizálni az olyan anyagokat, mint az aszpartám és más mesterséges édesítőszerek, először is fordítsuk figyelmünket a következőkreaz alkoholra, a dohányra és a lakosságunk rendkívül rossz étkezési szokásaira.
Hogyan dolgozza fel az emberi szervezet az aszpartámot?
Végezetül nézzük meg röviden, hogyan dolgozza fel az emberi szervezet az aszpartám édesítőszert. A szervezetben ez az anyag aszparaginsavra, fenilalaninra és metanolra bomlik. Különösen a metanol vált ki vegyes érzéseket az emberekben, mert a 2012-es metanol-botrányhoz kötik. A valóság azonban az, hogy egy doboz aszpartámmal édesített ital elfogyasztása után körülbelül harmadannyi metanolt viszünk be a szervezetünkbe, mint azok, akik m ha megiszunk egy pohár narancslevet (további részletekért lásd az Institute of Modern Nutrition honlapján található kiváló cikket). Mégsem jutott még senkinek eszébe betiltani a narancslé árusítását.
A médiában megjelenő nagyszámú negatív és gyakran nagyrészt félrevezető beszámolók eredményekénttudományos tanulmányok alapján az aszpartámot a társadalomban valami nagyon veszélyes és rossz dolognak tartják. A valóság azonban az, hogy az aszpartám egészségügyi szempontból nem rosszabb, mint más élelmiszerek, amelyeket naponta fogyasztunk. Éppen ellenkezőleg, néhány sokkal rosszabb anyagot a többségi társadalom teljesen normálisnak és egészségesnek tart. szinte ártalmatlannak tartják, holott a valós egészségügyi hatásuk sokkal rosszabb (ez különösen igaz az alkoholra). Természetesen itt sem szabad semmit sem eltúlozni. Természetesen a mesterséges édesítőszereket tartalmazó ételek és italok túlzott fogyasztása szintén nem kívánatos és egészségügyi problémákat okozhat.
Végső összefoglaló
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség közelmúltbeli döntését átfogó kontextusban kell látni, és nem szabad automatikusan pánikot kelteni. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság továbbra is az aszpartámot a megengedett dózisban minősítiaz aszpartám biztonságos anyag, ezért nincs okunk indokolatlanul aggódni a használata miatt. Ha mégis inkább elkerülné az aszpartámot, ne hagyja figyelmen kívül a legjobb édesítőszermentes fehérjéket bemutató összehasonlításunkat.
Ha bármilyen kérdésed van a témával kapcsolatban, szívesen meghallgatunk az alábbi hozzászólásokban.
Miért bízhat bennünk?
A sport egész életemben a szenvedélyem volt, gyerekkorom óta közel áll hozzám. Sokáig elsősorban az atlétikával foglalkoztam, ami végül az edzőterembe is elvezetett. Minden jó sprinter tudja, hogy egy tizednyi rajthoz ezért több száz edzésórát kell feláldoznia. És ez a függöny mögötti, senki által nem látott fáradozás volt a legnagyobb szenvedélyem.
Minden egyes kiló az edzőteremben segített egy kicsit közelebb kerülni a célomhoz, és nagyon hamar beleszerettem az edzőterembe. Bár már nem versenyzek, a kompromisszummentes edzéshez való viszonyomban semmi sem változott.